Főleg a csecsemők, kisgyerekek, 65 évnél idősebbek, fogyatékkal élők, szívbetegek és magas vérnyomásban szenvedők tartoznak kánikulában a veszélyeztetettek körébe.
Náluk kiemelten oda kell figyelni, hogy elég folyadékhoz jussanak, és a déli órákban ne tartózkodjanak a napon. Mindenkinek ajánlott a fokozott folyadékbevitel és a magas faktorszámú naptejek használata.
A hosszan tartó hőség nem csak a kisgyermekeknek és az idős embereknek okozhat egészségügyi problémákat, hanem gyakran az egészséges emberek szervezetére is rossz hatással van.
A szokásosnál magasabb hőmérséklet melegfronti hatást válthat ki az arra érzékenyeknél: lassulnak a reflexek, hirtelen álmosság, fáradékonyság törhet rájuk. A kánikulában a gyomorfekélyesek állapota is rosszabbodhat, gyakoribbá válnak az asztmatikus panaszok, és lassabban gyógyulnak a gyulladások.
Melegben, autóban
Az autósok esetében külön szabály, hogy semmiképpen ne hagyjanak a kocsiban sem kisgyermeket, sem állatot, mert a zárt járműben a hőmérő higanyszála pillanatok alatt akár 50 fokra is felkúszik, ami nagyon megviselheti – szélsőséges esetben meg is ölheti – a bent maradottakat.
A közúton állatokat szállító, fuvarozó gépjárművek vezetőinek azt ajánlják, hogy az állatok hő elleni védelmét másfél – illetve kétóránkénti megállás közbeiktatásával, folyadékpótlással és locsolóhűtéssel lássák el.
Azt már a katasztrófa-védelem szakértője teszi hozzá, hogy ne hagyjunk a gépkocsiban napsütésnek kitett helyen hajtógázzal működő flakonokat és gázöngyújtót, mert ezek is tüzet okozhatnak.
Ha felhevült az autó motorja, akkor a gépkocsival ne álljunk száraz aljnövényzetre, mert a gaz és az autó is lángra kaphat.
Közhely, de fontos, hogy szemét- és gazégetéskor, illetve szabadban való sütögetéskor a tűzrakás helyét csak azután szabad elhagyni, miután meggyőződtünk arról, hogy a tűz nem gyulladhat meg újra.
A közúton, vasúton utazó dohányzók égő gyufát, cigarettavéget ne dobjanak ki a járműből a nyári avar -, bozót -, gabona -, valamint erdőtüzek kialakulásának megelőzése érdekében.
Hőségben rosszullétet okozhat a hirtelen, erőteljes mozgás, ezért a betegek lassan, fokozatosan váltsanak testhelyzetet.
A szédülés azt jelzi, hogy nincsen elég folyadék az érpályákban, ezt fokozatosan, apránként pótolni kell. A melegből adódó rosszullétek miatt jobb, ha a szívbeteg kánikulában nem vezet autót.
A szívbetegeknek fokozottan érdemes vigyázniuk magukra a kánikulai időszakban, különösen, ha 50 év felettiek, társbetegségeik is vannak és/vagy túlsúlyosak.
Bizonyos szívgyógyszerek, például a béta-blokkolók, a vízhajtók vagy a kalciumcsatorna blokkolók fokozhatják a szervezet melegre adott reakcióit. Ez persze nem jelenti azt, hogy csak a gyógyszerszedőknek kell elővigyázatosnak lenniük: az idősebbek, akiknek kezeletlen magas vérnyomásuk van vagy csak időnként "rendetlenkedik a szívük", szintén fokozott óvatosságot kell, hogy tanúsítsanak.
Unalomig ismert szabály, hogy fedetlen fővel ne tartózkodjunk huzamosabb ideig a napon. A felmelegedő agy fejfájással, hányingerrel jelez, súlyosabb esetekben a test hőmérséklete – akár a láznál – megemelkedik, s végül teljesen felborulhat a hőháztartás: a beteg összeesik, eszméletét veszti.
Forrás: weborvos.hu