Az ízületi betegségben szenvedők többsége gyakran él a gyógyfürdőzés lehetőségével, hiszen panaszaik a termálvizes fürdőzés következtében érezhetően csökkennek. A gyógyforrások, termálvizek adottságait az ember évszázadok óta ismeri és használja.
A gyógyászati, rehabilitációs okból alkalmazott fürdőzésnél a természetes eredetű gyógyvizek előnyös tulajdonságait használják fel, mégpedig kiegészítő gyógymódként.
A gyógyfürdőkezelés, az iszapkezelés, a vízsugármasszázs, a súlyfürdő (hidroterápia) a fizioterápiás kezeléseket egészítik ki. Egy ilyen komplex gyógymód igen hatékony lehet idült mozgásszervi betegségek, krónikus, degeneratív ízületi és gerincbetegségek kezelésére, valamint csont- és ízületi műtéteket, baleseteket követően, utókezelésként.
A balneoterápia járulékos gyógymód, amelynek segítségével bizonyos anyagcsere ízületi megbetegedések hatékonyan gyógyíthatók, illetve tüneteik mérsékelhetők, megállítható a beteg állapotromlása.
A gyógyfürdőkúrában pontosan meghatározott szerepe van a fürdővíz hőmérsékletének, kémiai összetételének, sőt a levegőnek, a napfénynek, de a pihenés és a testmozgás arányának is.
Különböző típusú gyógyvizek ugyanis különböző hatással rendelkeznek.
A radonos vagy radioaktív gyógyvizeknek fájdalomcsillapító hatásuk van, ezért ezeket nem csak fürdőzésre, hanem ivókúra formájában is alkalmazzák. Ilyen például a Rudas vagy a Gellért fürdő forrásai, de a Hévízi-tó is.
A gyulladásos mozgásszervi megbetegedések ellen - mint például az ízületi gyulladás - hatásosak a kalciumos és a jódos vizek, mivel ezeknek gyulladáscsökkentő hatásuk van.
A kéntartalmú vizek kopásos ízületi megbetegedésben szenvedőknek ajánlottak.
A betegek közül kevesen tudják, hogy egy fürdőkúra időtartama minimum két, legfeljebb három hét, s hogy a fürdőterápia mindig orvosi javaslathoz és ellenőrzéshez kötött.
Azonban a lehető legszelídebb gyógymód is káros lehet, ha helytelenül, vagy nem megfelelő mennyiségben, illetve egyes krónikus betegségben szenvedőknél alkalmazzák!
A gyógyfürdőzés kifejezetten ártalmas lehet például rosszindulatú daganatban, vérképzőszervi betegségben szenvedőknél, keringési megbetegedéseknél (szív- és érrendszeri betegségnél, kezeletlen magas vérnyomásnál, infarktuson átesetteknél), tüdőasztmásoknál, tbc-seknél, az ízületi gyulladás aktív szakaszában, vagy terhes nőknél.
A helyesen és indokoltan alkalmazott fürdőkúra kísérőjelenségeként egyébként néha számolhatunk az ún. fürdőreakcióval is, amely több más tünet mellett pl. fáradékonyságban, esetleg néhány napos hőemelkedésben is megnyilvánulhat.
A kiegészítő terápiák közül különösen az iszappakolás viselheti meg a szervezetet – elsősorban a szívet és a vérkeringést -, ezért annak alkalmazásáról és gyakoriságáról is csak a szakorvos dönthet.